Ásványrárói-holtág rendszer, Ásványráró

Ásványrárói-holtág rendszer, Ásványráró
Hozzászólás HozzászólásTérképpelkisalfold.hu
2009.05.25.
Szigetköz - Ásványráró holtág rendszere a Szigetközi Tájvédelmi Körzet része. A Szigetköz Európa legnagyobb hordalékkúpján helyezkedik el, az Öreg-Duna és a Mosoni-Dunaág között, mintegy 375 négyzetkilométeres területen. Remek hely kajakozásra és kenuzásra.


A Szigetköz egykori arculatát a Duna alakította ki, a víz határozta meg évezredeken keresztül az élővilág és az itt letelepedett emberek sorsát.

Az ősi vízi világot a múlt század végén (1886-1896) végzett folyamszabályozás gyökeresen átalakította. A nagy folyó uralma a töltések és a főág közötti hullámtéren maradt fenn, az árvizektől védett terület fejlett mezőgazdasági kulturtájjá alakult, ahol csak az egykori Duna-ágból váltak holtágak, nedves mocsár- és láprétek, valamint néhány égerláp őrizte az egykori táj emlékét és élővilágát.

Eltűnt égerligetek

A Szigetköz ásványrárói szakaszának értékes élőhely-együttesei a két keményfás társulás: az égerliget és a tölgy-kőris-szil ligeterdő. Az égerligetek napjainkra szinte teljesen eltűntek a hullámtérről. A mentett oldalon az úgynevezett Rárói-erdőben találkozhatunk ezzel a társulással. Nagyon érzékeny élőhelyek, ezért túlságos bolygatások révén egyre nagyobb területen jelennek meg nem kívánt fajok.


Ásványráró holtág rendszere a Szigetközi Tájvédelmi Körzet része. Fotó: Kisalföld fotóarchívum


A tölgy-kőris-szil ligeterdők főként a Felső-Szigetközre jellemzőek. Az Alsó-Szigetközben szép állományát találhatjuk Ásványráró térségében. A területen sok védett növényfajjal találkozhatunk: nyári tőzikével, a békakonttyal, a kétlevelű sarkvirággal.

A leggazdagabb növénytársulás, fajainak felsorolásakor válogatni is nehéz. Íme néhány: kocsányos tölgy, magas kőris, mezei szil, mogyoró, húsos som, gyöngyvirág, erdei ibolya. Növénytanilag rendkívül érdekesek a mészkedvelő hegy- és dombvidéki fajok helybeli, alföldi előfordulása, például a fehér sás, bogláros szellőrózsa és a tűzliliom.

A bangók rejtélyes élete

Ezekben az erdőkben él két érdekes és ritka, a kosborfélék családjába tartozó növény, a légybangó és a méhbangó. A bangók rejtélyes életük, szép, pókra, rovarra hasonlító viráguk miatt a legkülönlegesebb növények közé tartoznak. A légybangó jellegzetes sztyeppnövény, a Szigetközben mégis jól záródott erdőben él. Hazánkban a Szigetközin kívül még hat állománya ismert.

A kétéltűek csaknem valamennyi faja megtalálható a Szigetközben és ezen belül az ásványi szakaszon is. Közülük gyakori a kecskebéka, a vöröshasú unka és a mocsári béka. A hüllők kisebb számban élnek a vízjárta területeken, de jellegzetes fajuk, a vízisikló itt is gyakori.

A madarak száma a teljes szakaszon több mint kétszázra tehető. A nagyobb telepeken szürke gémek és bakcsók költenek. A fokozottan védett fajok közül jellegzetesebb fészkelők, a nagy kócsag, barna kánya, hamvas rétihéja, fekete gólya és cigány réce. A réti sas és a halász sas is rendszeres vendég a területen.

Kajakra, kenura fel!

A védett emlősállatok közül jellegzetesek a nyuszt, a vidra és az északi pocok. 1991 óta természetes úton megtelepedett a száz éve kihalt hód is – Magyarországon először. Azóta úgy elszaporodtak a rágcsálók, hogy a bővizű ágrendszerekben sokfelé megtalálhatók.

- és horgászatra is kiválóan alkalmas.


Megközelíthetőség: 
A szigetközi úton Győrzámoly, majd Hédervár irányába.

További részletek:
http://szigetkoz.lap.hu/

Címkék

 

Vélemények, visszajelzések0 visszajelzés

Még nem írtak véleményt!

Írja meg tapasztalatát, véleményét!

Hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Facebook profilommal szólok hozzá
Név:

Bejelentkezve Facebookon:
név

Kilépek a Facebookból
Mennyire elégedett a cikkel:

Tapasztalata, véleménye: A véleményt saját felelősségére írja! A(z) 54.161.108.58 IP címről szól hozzá.

felhasználói szabályzatot