Kócsagvár, Sarród

Kócsagvár, Sarród
Sarród - A Fertő-Hanság Nemzeti Park 1991-ben létesült, s magába foglalja a Fertő tavat és környékét, a Hanság máig fennmaradt mocsár- és lápvidékét, valamint a Répce-folyó árterének természetvédemi szempontból legértékesebb tájait.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatóságának központja, a táj egyik ékköve, amelyet a Vasárnapi Kisalföld és Kisalföld olvasói 2008-ban a Megye 7 természeti csodája közé választottak.

Ahol a puszták véget érnek

Magyarország nyugati kapujában a mondák és mesék egykor titokzatos vidékről szóltak. A Fertő és a Hanság vadvizekban, ingoványokban gazdag rejtélyes világa azóta sokat változott. A tó és az ember által átformálthansági táj napjainkban két ország közös nemzeti parkját rejti.

Az épületről

A Kócsagvár 1993-ban épült a Phare program keretében, Koller József tervei alapján. Az épület a nevét a helyi madárvilág jellemző képviselőjétől, a nagykócsagtól kölcsönzték. A épületegyüttes a Fertő-Hanság Nemzeti Park székháza. Sarród község szélén, az egykori fertői kikötő és révátkelő helyén áll.

A Kócsagvár és a környék (Fertő-Hanság Nemzeti Park)

A központ egész évben belépőjegy váltása nélkül szabadon látogatható

Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság

9435 Sarród, Rév-Kócsagvár Pf.: 4.
Tel.: 99/537-620, 537-622

e-mail: fhnpititkarsag@fhnp.kvvm.hu

Hivatali idő
Hétfő-Csütörtök: 8.00-16.30 óra 
Péntek: 8.00-14.00 óra
A Kócsagvár azonban nem csak hivatali épület, hanem oktatóközpont és 46 főt befogadó szálláshely is. Az épületben található előadóterem és konferenciaterem, valamint kiállítások megrendezésére kiválóan alkalmas aula.

A természetben kikapcsolódni vágyó turisták és kirándulók a Kócsagvárban nemcsak magáról az épületről, a Fertő-Hanság Nemzeti Parkról, a nemzeti parkot bemutató kirándulásokról szerezhetnek információt, hanem a Fertő part kulturális és turisztikai programjairól is.

A tájról

Tavasszal, amikor éled a természet a Fertő–Hanság Nemzeti Parkban, érdekes látnivaló a bíbicek vonulása valamint a pajzsos cankók is megindultak északi fészkelőterületeik felé. Évről évre tömegesen jelenik meg a nyári lúd, a vetési lúd, és a nagy lilik. Az egyes madarak eltérő időpontban érkeznek meg a nemzeti parkba, a vonulás akár május közepéig is eltarthat.

Ha szeremcsések vagyunk, láthatunk fészkelő rétisast, a hollót, a gyurgyalagot, valamint a sarlósfecskét is. Az is megfigyelhető, hogy a kipusztulás szélén álló lilik is ritka „vendég" a nemzeti parkban. A Fertő tó mostani magas vízállása kedvez a bukórécéknek, ezen madarak ugyanis a kagylókat szeretik. Míg az úszóréce a sekélyebb vízben, a dús növényvilágban érzi otthon magát.

Címkék

 

Vélemények, visszajelzések0 visszajelzés

Még nem írtak véleményt!

Írja meg tapasztalatát, véleményét!

Hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Facebook profilommal szólok hozzá
Név:

Bejelentkezve Facebookon:
név

Kilépek a Facebookból
Mennyire elégedett a cikkel:

Tapasztalata, véleménye: A véleményt saját felelősségére írja! A(z) 54.159.64.172 IP címről szól hozzá.

felhasználói szabályzatot